Asztrológia Bioenergia Kultúrák Okkultizmus Parapjelenségek Keleti filozófia
Különféle Hirdetések Levelezés Vélemények Eredeti gondolatok Tesztek

Néprajz, antropológia

pápua harcosok

Nem vagyunk egyformák, vagy mégis? Ami egyikünk számára dicsőség, a másik számára szégyen, ami valaki számára cél, másvalaki számára kerülendő dolog. Mi, akik egymás mellett élünk, miért különbözünk ennyire egymástól? Hát még az egészen más életmódot folytató, más szokásokat követő távoli országokban élő embertársaink. Mindezek ellenére azért alapvetően mégis mennyire egyformák, mennyire emberek vagyunk.

Földünkön több mint hat milliárd ember él. Lényegében mindannyian ugyanahhoz a fajhoz tartozunk, bár bőrünk színében, s számos egyéb testi jellegzetességünkben is különbözünk egymástól. Az emberi nyelvnek is fontos szerepe van gondolkodásunkban, s a jelenleg a földön élő emberek által beszélt nyelvek a legszerényebb becslések szerint is 2-3 ezerre tehetők, és olyan osztályozások is vannak, melyek szerint ez a szám a tízezret is elérheti.

Az idők során a különböző természeti viszonyok között élő emberek megtanulták, hogyan rendezhetik be életmódjukat az adott körülmények között a legmegfelelőbben, vagyis alkalmazkodtak környezetükhöz. Az ember azonban társas lény, így nemcsak a természeti környezethez, hanem embertársaihoz is kell alkalmazkodnia. Az idők során számos különböző kultúrájú társadalom alakult ki, s bár az utóbbi idokben számos hagyományos kultúra felbomlott, azért vannak még ilyenek bőven.

Az emberi társadalmak, bár igen különbözőek, mégis sok közöttük a hasonlóság. A görögök és rómaiak barbároknak nevezték a tőlük eltérő nyelvű és kultúrájú népeket. Ez még nem volt sértő lenézés, de a maguk kultúráját természetesen a lehető legjobbnak tartották. A gyarmatosító európai hatalmak már nemcsak felsőbbrendűnek hitték magukat az afrikai, amerikai és ausztráliai, sőt még a fejlett civilizációjú ázsiaiakkal szemben is, hanem ezt törvényekbe is foglalták, és tudományos tétel rangjára is emelték. Még később a nácik tették ideológiájuk alapjává saját felsőbbrendűségüket, s ennek következményeit sajnos ismerjük. De a saját kultúrának a felmagasztalása a többivel szemben még nem feltétlenül vezet el a kegyetlenkedésekhez. Mert ez szinte minden egyes népcsoportra jellemző, egyszerű törzsektől kezdve a japánokig vagy a zsidókig is.

A különböző kultúrákat össze lehet hasonlítani, de nem szabad ítélkezni fölöttük. A jó és a rossz, a helyes és a helytelen fogalma relatív. Egy adott közösség kialakítja a saját erkölcsi normáit, de ezek közösségenként jelentősen különbözhetnek, sőt egy adott közösségen belül az egyes egyének erkölcsi felfogásai is eltérhetnek a közösség által felállított szabályoktól. De a különbözőségek ellenére, mi emberek, akárhol is élünk, mégis egyformák vagyunk. Mert bár a különböző társadalmakban élő emberek külső megjelenése, hétköznapi élete és munkája, szokásaik ugyan jelentősen eltérhetnek egymástól, az egyes emberekben mégis ugyanezek az érzelmek, vágyak és ösztönök nyilvánulnak meg, még ha ezeket más-más, az adott kultúrára jellemzo formában nyilvánítják is ki.

Az oldal tetejére

Más kultúrák megismerése sokban hozzájárulhat látókörünk kiszélesítéséhez, segíthet jobban megérteni saját helyünket a létezésben. Aki kedvet kapott ehhez a megismeréshez, meglátogathatja ajánlott oldalainkat, vagy betekintve eddig lapunkban megjelent ilyen témájú írásainkba, képzeletbeli utazást tehet így térben és időben.

Ajánlott honlapokEsküvői népszokásokA vízözön és a piramisokA Húsvét szigetek titokzatos szobraiA naptári évhez kapcsolódó népszokásokIndiánok

Cikkeink