| Asztrológia | Bioenergia | Kultúrák | Okkultizmus | Parapjelenségek | Keleti filozófia |
| Különféle | Hirdetések | Levelezés | Vélemények | Eredeti gondolatok | Tesztek |
Néprajz, antropológia
|
|
![]() |
|
Nem vagyunk egyformák, vagy mégis? Ami egyikünk számára dicsőség, a másik számára
szégyen, ami valaki számára cél, másvalaki számára kerülendő dolog. Mi, akik egymás
mellett élünk, miért különbözünk ennyire egymástól? Hát még az egészen más életmódot
folytató, más szokásokat követő távoli országokban élő embertársaink. Mindezek
ellenére azért alapvetően mégis mennyire egyformák, mennyire emberek vagyunk.
Földünkön több mint hat milliárd ember él. Lényegében mindannyian
ugyanahhoz a fajhoz tartozunk, bár bőrünk színében, s számos egyéb testi
jellegzetességünkben is különbözünk egymástól. Az emberi nyelvnek is fontos szerepe van
gondolkodásunkban, s a jelenleg a földön élő emberek által beszélt nyelvek a
legszerényebb becslések szerint is 2-3 ezerre tehetők, és olyan osztályozások is vannak,
melyek szerint ez a szám a tízezret is elérheti. Az idők során a különböző természeti viszonyok között élő
emberek megtanulták, hogyan rendezhetik be életmódjukat az adott körülmények között a
legmegfelelőbben, vagyis alkalmazkodtak környezetükhöz. Az ember azonban társas lény,
így nemcsak a természeti környezethez, hanem embertársaihoz is kell alkalmazkodnia. Az idők
során számos különböző kultúrájú társadalom alakult ki, s bár az utóbbi idokben számos
hagyományos kultúra felbomlott, azért vannak még ilyenek bőven. Az emberi társadalmak, bár igen különbözőek, mégis sok közöttük a
hasonlóság. A görögök és rómaiak barbároknak nevezték a tőlük eltérő nyelvű és
kultúrájú népeket. Ez még nem volt sértő lenézés, de a maguk kultúráját természetesen a
lehető legjobbnak tartották. A gyarmatosító európai hatalmak már nemcsak
felsőbbrendűnek hitték magukat az afrikai, amerikai és ausztráliai, sőt még a
fejlett civilizációjú ázsiaiakkal szemben is, hanem ezt törvényekbe is foglalták, és
tudományos tétel rangjára is emelték. Még később a nácik tették ideológiájuk alapjává
saját felsőbbrendűségüket, s ennek következményeit sajnos ismerjük. De a saját
kultúrának a felmagasztalása a többivel szemben még nem feltétlenül vezet el a
kegyetlenkedésekhez. Mert ez szinte minden egyes népcsoportra jellemző, egyszerű
törzsektől kezdve a japánokig vagy a zsidókig is. A különböző kultúrákat össze lehet hasonlítani, de nem szabad
ítélkezni fölöttük. A jó és a rossz, a helyes és a helytelen fogalma relatív. Egy adott
közösség kialakítja a saját erkölcsi normáit, de ezek közösségenként jelentősen
különbözhetnek, sőt egy adott közösségen belül az egyes egyének erkölcsi felfogásai is
eltérhetnek a közösség által felállított szabályoktól. De a különbözőségek ellenére, mi
emberek, akárhol is élünk, mégis egyformák vagyunk. Mert bár a különböző társadalmakban
élő emberek külső megjelenése, hétköznapi élete és munkája, szokásaik ugyan
jelentősen eltérhetnek egymástól, az egyes emberekben mégis ugyanezek az érzelmek,
vágyak és ösztönök nyilvánulnak meg, még ha ezeket más-más, az adott kultúrára jellemzo
formában nyilvánítják is ki. Más kultúrák megismerése sokban hozzájárulhat látókörünk kiszélesítéséhez,
segíthet jobban megérteni saját helyünket a létezésben. Aki kedvet kapott ehhez a
megismeréshez, meglátogathatja ajánlott oldalainkat, vagy betekintve eddig lapunkban
megjelent ilyen témájú írásainkba, képzeletbeli utazást tehet így térben és időben.